Hír

A bonni ENSZ klímatárgyalások éles figyelmeztetéssel kezdődtek a kombinált energia- és klímaválságról

BONN, Németország – Közel 200 ország több mint 7000 tárgyalója, környezetvédelmi minisztere és klímaszakértője gyűlt össze hétfőn Bonnban, hogy elindítsa az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 64. ülésszakát, amely kéthetes tárgyalási maratont hivatott megalapozni a novemberi törökországi Antamitlya globális éghajlati csúcstalálkozón, a COP31-en. Simon Stiell, az ENSZ ügyvezető titkára
 
Az éghajlatváltozással foglalkozó titkárság sürgős nyitóbeszédet tartott, amelyben arra figyelmeztetett, hogy az egymást átfedő éghajlati katasztrófák, a közel-keleti konfliktusok által kiváltott ingadozó fosszilis üzemanyagárak és az éghajlatváltozás finanszírozásának lassú előrehaladása minden kontinensen kitörési ponthoz taszítják a sebezhető közösségeket.
 
Stiell azzal nyitotta beszédét, hogy felvázolta azokat a lépcsőzetes globális válságokat, amelyeket az éghajlati fellépésnek egyszerre kell kezelnie. Rekordot döntõ hőhullámok perzselték fel Dél-Európát, Dél-Ázsiát és Észak-Afrika egyes részeit 2026 tavaszáig, termésveszteséget, hőguta okozta kórházi túlfeszültséget és az elöregedő fosszilis tüzelőanyag-infrastruktúrán alapuló villamosenergia-hálózatok megterhelését okozva. Ugyanakkor a Hormuzi-szoros körüli hosszan tartó feszültség magas szinten tartotta a kőolaj és a földgáz árait, és arra kényszerítette sok alacsony jövedelmű országot, hogy korlátozott kormányzati forrásokat üzemanyagimportra fordítsa az egészségügy, az oktatás és a zöld energiára való átállási projektek helyett.
 
"Ma az emberiség a történelem legbonyolultabb közös próbájával néz szembe: nem tudjuk megoldani az energiabiztonsági válságot az éghajlati válság megoldása nélkül, és nem tudjuk megvédeni a sérülékeny lakosságot anélkül, hogy betartanák a Párizsi Megállapodásban már vállalt éghajlati ígéreteket" - mondta Stiell a zsúfolásig megtelt plenáris ülésteremben. "Nincs itt az ideje a régi diplomáciai érvek újbóli megnyitására vagy a nemzeti éghajlat-változási kötelezettségvállalások felhígítására. Minden országnak gyorsabban kell lépnie a kibocsátás csökkentése, a megújuló energiaforrások bővítése és a régóta esedékes pénzügyi kötelezettségek teljesítése terén a klímaérzékeny államok felé."
 
Három alapvető tárgyalási pálya uralja majd a megbeszéléseket a következő tíz napban. Az első a Globális Alkalmazkodási Cél előmozdítására összpontosít, egy olyan keretrendszerre, amelynek célja, hogy segítse az országokat a szélsőséges időjárási viszonyok, például a ciklonok, aszályok és a gleccserek olvadása elleni védekezésben. A kis szigetországok és a legkevésbé fejlett országok ismételten panaszkodtak amiatt, hogy a jelenlegi nemzetközi alkalmazkodási alapok a tényleges katasztrófa utáni helyreállítási költségeik kevesebb mint egyötödét fedezik, és szorgalmazzák a kötelező éves finanszírozási célok formalizálását a COP31-en.
 
The second priority track centers on delivering outcomes from the first Global Stocktake, a comprehensive review of worldwide climate action completed at COP28. Negotiators will hammer out concrete implementation plans to close massive gaps between existing national emissions targets and the global temperature limit of 1.5 degrees Celsius set by the Paris treaty. Scientific research released by the UN ahead of the Bonn meetings confirmed that current policies put global warming on track to hit 2.7 degrees by 2100 unless industrialized nations accelerate phase-outs of coal, oil and gas production before 2035.
 
A harmadik fő napirendi pont az igazságos átmeneti mechanizmusokkal, a fosszilis tüzelőanyag-ipartól függő munkavállalók és közösségek támogatására irányuló politikákkal foglalkozik, miközben az országok a szél-, a nap-, a vízenergia és a zöld hidrogén felé fordulnak. Az európai küldöttek határokon átnyúló zöld ipari szövetséget javasoltak a tárgyalások megkezdésekor, technikai képzést és alacsony kamatozású hiteleket kínálva a hazai megújuló ellátási láncokat építő feltörekvő gazdaságoknak. Az afrikai és délkelet-ázsiai államok képviselői válaszul a napelemek, akkumulátortároló berendezések és a gazdag országokból exportált tiszta energiatechnológiák kereskedelmi akadályainak csökkentésére szólítottak fel.
 
A nemzeti delegációk élesen megosztottak a kulcsfontosságú pénzügyi nézeteltérésekkel a zárt ajtók melletti kétoldalú találkozók első fordulójában. Az Európai Unió, Kanada és Japán képviselői új ígéretet tettek a 2022-ben létrehozott globális éghajlatkár-alap bővítésére, amelynek célja, hogy a szegény országokat kompenzálja az olyan visszafordíthatatlan éghajlati károkért, mint a part menti területek elvesztése és az állandó mezőgazdasági károk. Eközben több jelentős fosszilis tüzelőanyag-exportáló ország azzal érvelt, hogy a gyors energiaátállási tervek destabilizálhatják hazai gazdaságukat, és hosszabb határidőket kérnek az olaj- és gáztermelés leállítására, valamint a megnövekedett zöld beruházási támogatásra.
 
Piaci és fejlesztési megfigyelők megjegyezték, hogy a bonni tárgyalásoknak komoly gazdasági súlya van. A nap- és szélenergia költségeinek csökkenése azt jelenti, hogy a megújuló energia ma már a legolcsóbb új energiaforrás több mint 120 országban, ugyanakkor az ellátási lánc szűk keresztmetszete, a következetlen nemzeti engedélyezési szabályok és a valuta ingadozása lassítja a tömeges kiépítést. A Világbank 2026. júniusi előrejelzése, amelyet napokkal a konferencia előtt tettek közzé, részben az éghajlattal összefüggő mezőgazdasági zavarok és az energiaköltségek inflációja miatt rontotta a globális növekedési előrejelzéseket, és összehangolt nemzetközi zöld befektetéseket sürget a hosszú távú gazdasági kilátások stabilizálása érdekében.
 
Civil társadalmi csoportok, köztük környezetvédelmi civil szervezetek, ifjúsági klímaaktivisták és gazdálkodói szövetségek békés demonstrációkat rendeztek a konferencia helyszínén kívül egész hétfőn. A fiatalok küldöttei benyújtottak egy közös petíciót, amelyet világszerte több mint 3 millió fiatal írt alá, és követelték az új fosszilis tüzelőanyag-fúrási projektek azonnali leállítását és a fiatalok garantált képviseletét az ENSZ valamennyi formális klímatárgyalási munkacsoportjában.
 
A konferencia szervezői megerősítették, hogy a bonni ülések június 18-án zárulnak egy összevont tárgyalási szöveggel, amely az őszi törökországi magas szintű miniszteri tárgyalások hivatalos kiindulópontjaként szolgál majd. Stiell megnyitó beszédét az összes jelenlévő kormányhoz intézett közvetlen felhívással zárta: "Minden késedelem gyengíti az életek védelmére való képességünket. A világ itt Bonnban kézzelfogható előrelépést vár, nem csak diplomáciai nyilatkozatokat."

image

Akár ez is tetszhet

A szálláslekérdezés elküldése